
Volt egy szabad hétvégénk a férjemmel, amikor Adél a felvigyázó csapatával (nagyszülők és nagynéni) ellátogatott a veszprémi állatkertbe. Tudtam, hogy Adél imádja az állatokat, minden formában legyen szó élőről, rajzolt (khm, ha én rajzolom, akkor külön sikerélmény, hogy felismeri), gyurmázott, műanyagról vagy plüssről. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy attól kezdve, ahogy kiteszi a lábát…
Tovább »