Vasárnap elugrottunk egy kolléganőmékhez Tácra. Székesfehérvártól kb. 15 km, szóval Flórának is kellemes távolságra van. (az autós “élményeinkről” még lehet, hogy később hosszabban is írok).
El-elkaptam a tekintetét a baba visszapillantó tükörből (jó vétel volt), ahogy érdeklődve kémlelte a városi és falusi környezet izgalmait egyaránt. Ő pedig a ritmust kapta el, ha valami jó kis dallam szólalt meg a rádióban. Cuki volt, ahogy rázta a fejét és csapkodta a combocskáit.
Kerti hangulat
Bár imádom a kolléganőmék kertjének hangulatát és nem csak a partyk idején, hanem “más”napokon is 🙃, de érkezés után sétára indultunk a szomszéd utcába, ahol lovak, libák és egyéb látnivalók is akadtak. 🐔🐴
Gi-gá-gá
Két utcányi távot tettünk meg egy óra alatt, mert Flóra minden lépésnél talált valami érdekeset. Bár repülőt, kavicsot, bodobácsot, hangyát, kutyát és gyerekeket a városban is lát, de úgy tűnik, hogy ezek megunhatatlanul izgalmas dolgok számára.
Az pedig, hogy itt libát, kakast, tyúkot, gólyát, lovakat, sőt lovaskocsit is láthatott, az felért egy állatkerti élménnyel.
Szokásához híven, mindent tisztes távolságból figyelt. Kis kezeivel intve és szóban ismételgetve jelezte az állatok felé, hogy “nem-nem”, ne gyertek közelebb. ☝️
Bár Flóra mellett másfél éve ezt gyakorlom, de jó volt látni, hogy az emberek itt tudnak kicsit lassítani. Feltöltődni a természet adta ajándékokból és úgy figyelni, hogy észrevegyék a másikat.
Tehát ami a látnivalókkal ellentétben, nem volt különös Flórának, hogy mindenki köszön a másiknak. 😊 Hiszen Ő a városban is így tesz. 🙋
GoWithTheFl🌸
Helga
Kommentek